| | 
| | | | | | Általános információk | | | "Felkutatni és egybegyűjteni mindazt, ami történelmi, régészeti, természet- vagy néprajzi tekintetben kiváltképpen Nógrád vármegyére vonatkozik"
Nagy Iván történésznek köszönhetően - múzeumalapítás céljából - létrejött a Nógrád vármegyei Múzeumi Társulat 1891. március 15-én Balassagyarmaton. A 19. század hetvenes éveitől gyors ütemben szaporodó múzeumi társulatok és egyesületek között ez volt a tizenötödik vidéki múzeumalapítási törekvés. Az Alapszabály a Múzeumi Társulat célját így rögzítette: "Felkutatni és egybegyűjteni mindazt, ami történelmi, régészeti, természet- vagy néprajzi tekintetben kiváltképpen Nógrád vármegyére vonatkozik."
A Nógrád vármegyei Múzeumi ajándékozás révén gyarapodott. Az alapítást követő néhány hónap alatt olyan jelentős mennyiségű tárgy gyűlt össze, hogy az azóta lebontott Nemzeti Iskola egyik tágas termében kiállítást rendezhettek.
A nagy mennyiségű tárgy elhelyezésére a Nemzeti Iskola terme egy idő után már nem volt elegendő, 1894-ben tehát átszállították az ún. Gabonyi-féle házba. A termek zsúfoltsága, megosztott elhelyezése a látogatók további fogadását nem tette lehetővé. E kényszerhelyzet rövid időn belül felvetette az új múzeum építésének gondolatát. 1910-ben meghirdették a pályázatot a múzeum építési tervének elkészítésére. A beérkezett 15 pályamunka közül Walder Gyula terveit találták a legjobbnak.
A múzeum építéséhez 1914. március 6-án kezdtek hozzá. Még ez év nyarán megkezdhették az eddig különböző intézményekben őrzött tárgyi gyűjtemény átszállítását. 1914-15 telén laktanyának használták, 1917 nyarán jótékony célú kézimunka kiállítást nyitottak meg, és 1917 őszétől 1925 tavaszáig a hatóságok foglalták le az épületet, kórháznak, csendőrségnek használták. A különböző igénybevétel nem csak az épület állagát rongálta meg, hanem az itt őrzött tárgyi gyűjtemény 80 %-át is elpusztította.
1926 őszén fejeződtek be a tatarozási munkálatok, és indult el újra a tárgygyűjtés, különös tekintettel a néprajzra. A Múzeumi Társulat rendkívüli közgyűlése 1930. szeptember 15-én elhatározta, hogy az alapító iránti tiszteletből az intézménynek a Nógrádvármegyei Nagy Iván Múzeum nevet adja. A múzeum a nyilvánosság előtt 1931. november 29-én nyílt meg. 1936. július 17-én a vallás- és közoktatási miniszter a Nagy Iván Múzeumot közgyűjteménnyé nyilvánította.
1940 után a Közgyűjtemények Országos Felügyelőségétől sorra érkeztek a gyűjtemények összecsomagolását, biztonságos helyre való szállítását sürgető követelések. A múzeum vezetője a szükséges intézkedéseket tudatosan nem hajtotta végre, sőt lehetővé tette, hogy 1944 nyarán német katonák költözzenek az intézménybe. Ezzel a szabadon, a vitrinekben elhelyezett tárgyak sorsa megpecsételődött, a gyűjtemény 90%-a elpusztult, illetve elkallódott.
A háborút követő években Krepuska Gyula és munkatársai öntevékenyen gondozásukba vették a múzeumot. Megkezdték a romok és a szemét eltakarítását, az épület állagának helyreállítását, a megmaradt múzeumi anyag rendezését.
1949-ben Manga János néprajzkutatót kinevezték a múzeum vezetőjévé. Patai Pál ősrégész 1950-ben, Lipthay Béla entomológus 1952-től került Balassagyarmatra. A rendszeres néprajzi munka Manga János kinevezésével indult meg. 1950-ben viseleti tárgyak gyűjtését kezdték meg. Manga János nagy súlyt fektetett a népi hangszerek, a pásztorélet, az ünnepi szokások, a kismesterségek tárgyi anyagának gyűjtésére, emlékanyagának lejegyzésére.
1950-ben államosították a múzeumot, felsőbb rendelkezésre az intézmény nevét Palóc Múzeumra változtatták. 1963. május 1-től került sor a múzeumok decentralizációjára. 1970 nyarán a megyei múzeumi szervezet központja Salgótarjánba került.
Az 1960-as évek óta több neves kutató is itt dolgozott, többek között Flórián Mária, Gádor Judit, Zólyomi József és a még ma is itt dolgozó Kapros Márta, 1986-ban lett a múzeum munkatársa Limbacher Gábor és Lengyel Ágnes. A múzeum fő kutatási területei a népművészet, ezen belül a textil és a viselet, a népi vallásosság, népi írásosság valamint a szokások és hagyományok. A múzeum jelentős néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik, ezen belül kiemelkedik a textil és viselet-, a pásztor-, és a népi vallásosság tárgyi gyűjteménye. A múzeum új kutatási irányvonala a 2001-ben újraindított Palóckutatásban foglal helyet.
(Zólyomi József: A múzeum történetéből) | | | | | | MNM Palóc Múzeuma | | Balassagyarmat | | | Palóc liget 1. | | | E-mail: info@palocmuzeum.hu | | | Telefon: 06-35-300-168 | | | palocmuzeum.hu/ | | | Kedvezmények: MÁV-kedvezmény, pedagógus-kedvezmény | | | címke: palóc, nógrád megye, múzeum, balassagyarmat | | | nyitva tartás megközelítés | | | | Megközelítés: 
| | nyitva tartás megközelítés | | | | Hétfő: zárva
Kedd: 9 - 16
Szerda: 9 - 16
Csütörtök: 9 - 16
Péntek: 9 - 16
Szombat: 9 - 16
Vasárnap: zárva
| | Azokon a napokon, amelyeken a MÖF programok túlnyúlnak a nyitvatartási időn, meghosszabbított nyitvatartással várjuk látaogatóinkat! | | | | |
| | | A múzeum további programjai | | | | | A kétszáz éves Petőfi és Madách ellátogat Önökhöz | | Lejárt program | | Program helyszíne: Balassagyarmat | | Program típusa: rendhagyó múzeumbemutatás, rendhagyó tárlatvezetés | | | 2023-ban a két költő zseni bicentenáriumát ünnepeljük. A megemlékezésből a balassagyarmati Palóc Múzeum is kivette a részét: két időszaki kiállítással tisztelgünk személyük, életművük előtt: „Dalait kunyhóban, palotában éneklik” és „Nógrádból a halhatatlanságba”. | |  | | | | | | | | Balassagyarmat az egyetemes történelem viharaiban –helytörténeti séta | | Lejárt program | | Program helyszíne: Balassagyarmat | | Program típusa: városnéző séta | | | A balassagyarmati helytörténeti séta során a település gazdag szellemi és épített örökségéhez kapcsolódó helyszíneit járjuk be,ahol az elmúlt évszázadok egyetemes történelemformáló eseményeinek helyi vonatkozásait vizsgáljuk. | | | | | | | | | | | „Dalait kunyhóban, palotában éneklik” | | Lejárt program | | Program helyszíne: Balassagyarmat | | Program típusa: rendhagyó tárlatvezetés | | | Kurátori tárlatvezetés, majd vetítettképes előadás a bicentenáriumi Petőfi-kiállításunk születéséről, a kiállításban található csodálatos tárgyak titkairól. | | | | | | | | | | | Kanászok, juhászok, csikósok, gulyások, betyárok. | | Lejárt program | | Program helyszíne: Balassagyarmat | | Program típusa: családi program, előadás, kézműves foglalkozás | | | Pásztordallamok szólnak dudán, flótán, furulyán. A muzsikáló pásztorok továbbélő hagyománya mellett a pásztorételek, a fejés, sajtkészítés, birkanyírás titkaiba is beavattatunk. A mesélő tárgyak felfedezéséért bejárjuk az egész múzeumot. | | | | | | | | | | | Ökopalóc | | Lejárt program | | Program helyszíne: Balassagyarmat | | Program típusa: kézműves foglalkozás, kötetlen beszélgetés, rendhagyó műhelyfoglalkozás | | | A régi palócok ökológiai lábnyoma szinte láthatatlan volt. Életük során környezetük természeti erőforrásait ésszerűen, takarékosan használták fel: erdők, mezők kincseit összegyűjtötték és hagyományos, természetes módszerekkel tartósították: aszalás, savanyítás; a vadon élő méheket befogták és háziasították, ... | | | | | | | | | | | Madách-rejtély - szabadulószoba és közönségtalálkozó Nádasdy Ádámmal | | Lejárt program | | Program helyszíne: Balassagyarmat | | Program típusa: rendhagyó tárlatvezetés, tantárgyhoz kapcsolódó múzeumi óra | | Regisztráció szükséges! | | | 16 órakor
közönségtalálkozó
Nádasdy Ádámmal
A nyelvész, költő, műfordító
prózai fordítást készített mai magyar nyelven
Az ember tragédiájából.
Csalóka mű Madách Tragédiája, mert a felszínen
a cselekmény jól követhető, az alapkérdés,
a mélység is érthető, de a kettőt összefűző gondolatszövet már nehezen érthető,
könnyen elsiklik fölötte olvasó.
Az előadáson sok-sok kérdésre választ kaphatunk.
Bogozzuk ki együtt a szálakat!
Kapcsolódó program
“Nógrádból a halhatatlanságba”
Szórakoztató kihívás
Madách Imrével
3 fős csapatok
jelentkezését várjuk!
Találkozás a regisztrált időpont
előtt 10 perccel
Foglalható időpontok:
14:00, 14:30, 15:00, 15:30, 17:30, 18:00, 18:30
| | | | | |
| |
|
