Kovács Mihály (1818-1892) azon festőnemzedék tagja, majd reprezentánsa volt, mely az 1830-as évektől megteremteni vágyta a nemzeti művészetet. Így hazájában akart gyökeret ereszteni. Művészetét hazai elvekből, eszmékből eredeztetve, hazai közönségnek szánva, művészöntudatát megbecsült polgári életideáljára alapozva, a hazai társadalom tisztes és hasznos tagja kívánt lenni. Kovács Mihály művészete Pest-Buda, Bécs, Itália, kiemelten Eger és az Egri egyházmegye, valamint Párizs, München és Spanyolország (Madrid, Sevilla) vonzásában egy fél évszázadot ívelt át. Egyik monográfusa szerint korának egyik legműveltebb és legjobban képzett művészét tisztelhetjük benne, akinek életműve oly gazdag, hogy nagyságára vonatkozóan még becslésekbe is nehezen bocsátkozhatunk. Azonban jó áttekintést ad művészetéről, de a 19. század derekának magyar festészetéről is a halálakor Egerbe került hagyatéka. Egy, a Dobó István Vármúzeum Képzőművészeti gyűjteményében őrzött és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával restaurálásra került festménye köré szervezett emléknap négy előadással kívánja bemutatni példaértékű életútját. Felkért előadók: Dicső Ágnes restaurátor, Ludányi Gabriella művészettörténész (a festő monográfusa), Szücs György művészettörténész (Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria), H. Szilasi Ágota művészettörténész (Dobó István Vármúzeum).

A képzőművészet iránt érdeklődő szakmai közönséget, valamint pedagógusokat és egyetemistákat várunk.