RólunkProgramokHírekGalériaSajtószobaPartnereink
Nyitólap > Programok
?Ha tetszett a múzeumi program, a csillagra kattintva értékelheti. A programot a Facebookon is ajánlhatja a Facebook Tetszik gomb segítségével. Kérjük, az oldal alján írja meg véleményét vagy tekintse meg, mások hogyan vélekedtek a programról
Őszi filmhetek  Lejárt program
település:
Veszprém
múzeum neve:
Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény Múzeum adatai
program helyszíne:
Veszprémi Érsekség, Gizella-terem, Vár u. 18.
napszak: délután, este
program típusa: filmvetítés
célközönség: családok, felnőttek, fiúk, gyógypedagógusok, iskolák, középiskolások, lányok, múzeumpedagógusok, nyugdíjasok, pedagógusok, szülők
Bűnösök és áldozataik Ideológiák és diktatúrák s 20. század első felében

A győztesek katonai parádéja /Defilada zwycięzców/

Lengyel dokumentumfilm, 49 perc, 2007

2019. november 15. péntek, 16.30 óra

Érseki palota díszterem (Veszprém, Vár u. 16.)

 Rendező: Grzegorz Braun, Robert Kaczmarek

 

Köszöntőt mond

Dr. Márfi Gyula ny. veszprémi érsek

Előadást tart

Joanna Urbańska, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója

Ki robbantotta ki a második világháborút? A válasz: Hitler és a náci Németország a legújabb megállapítások szerint már legalábbis nem elégséges. Viktor Szuvorov, azaz Vlagyimir Bogdanovics Rezun egykori szovjet hírszerző szerint a helyes válasz így hangzik: a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége. A film Szuvorov állításait mutatja be, ellenőrizve azok valódiságát, eljutva ezáltal a sztálini Oroszország valódi szerepéhez a világtörténelem egyik legvéresebb konfliktusának kirobbantásához. A Molotov-Ribbentrop-paktum 50 évre determinálta Közép-Kelet-Európa jövőjét. A náci Németország háborús felelőssége egyértelmű, ezzel szemben a Szovjetunió esetében korántsem alakult ki közmegegyezés arról, hogy Sztálin mennyiben felelős a háború kirobbanásáért. Ezt az is megnehezítette, hogy Sztálin felelősségének hangoztatása sokak számára a náci bűncselekmények bagatellizálásának tűnhetett. Viktor Szuvorov, a GRU Londonba disszidált volt hírszerző tisztje figyelemre méltó adatokat talált szovjet tábornokok emlékirataiban annak bizonyítására, hogy a Vörös  Hadsereg is támadást tervezett Németország ellen. A szovjetek 1992. október 29-én „találták meg” a titkos záradékot a Központi Bizottság levéltárában. Más fontos dokumentumok már korábban is napvilágot láttak. Ennek fényében új történeti vita alakult ki. Ebben elsősorban Sztálin szándékait tették mérlegre. Vlagyimir A. Nevezsin, Valerij Danyilov és Borisz Szokolov megerősítették a Kreml offenzív szándékairól tanúskodó források hitelességét, és bár kritizálták Szuvorov felületes munkáját, azt az állítást, amely szerint Sztálin koncepciója nem a védeke- zés, hanem a támadás volt, ők is osztották. Ezzel szemben a hivatalos hadtörténészek, mint pl. Jurij Kirsin, a moszkvai Hadtörténeti Intézet igazgatóhelyettese, illetve Lev Bezimenszkij és Nikolaj Romanyicev a szovjet hadsereg felkészületlenségével érveltek, és arra hivatkoztak, hogy a korábban említett támadási parancsok csak tervek, amelyekről hiányzik Sztálin kézje- gye. Vlagyimir Bogdanovics Rezun 1978-ban svájci állomáshelyéről menekült Nagy-Britanni- ába. A Szovjetunióban távollétében halálra ítélték. A közelmúltban több könyve is napvilágot látott magyar kiadásban. A Kairosz Kiadó jelentette meg a második világháború témakörében írt három könyvét: A Jégtörő – Hitler mint eszköz Sztálin terveiben, valamint Az M-nap címűt, amelyben azt a kérdést járja körbe, hogy ki kezdte a második világháborút. Az Öngyilkosság című e témában írt harmadik, magyar nyelven megjelent könyvében azt részletezi, hogy miért támadta meg Hitler a Szovjetuniót, és fel volt-e készülve Németország erre a háborúra? Viktor Szuvorov rámutat a hitleri Németország felkészületlenségére, az öngyilkossághoz vezető útra.

A budapesti Lengyel Intézet támogatásával, a Lengyel Televízió engedélyével.

 

 

 

 

 

 

 

Hitler – A sátán felemelkedése /Hitler: The Rise of Evil/

Két Emmy-díjjal jutalmazott kanadai-amerikai filmdráma, I-II. rész, 179 perc, 2003

2019. november 20. szerda, 17 óra

Veszprémi Érsekség Gizella terem (Veszprém, Vár u. 18.)

 

Rendező: Christian Duguay, forgatókönyvíró: John Pielmeier, zene: Normand Corbeil,

G. Ross Parker, operatőr: Pierre Gill, jelmeztervező: Maria Schicker, látványtervező: Marek Dobrowolski, vágó: Henk Van Eeghen, Stephen R. Myers, Sylvain Lebel, szereplők: Robert Carlyle, Liev Schreiber, Matthew Modine, Peter Stormare, Friedrich von Thun, Stockard Channing, Jena Malone, Julianna Margulies, Peter O’Toole, Zoe Telford, Justin Salinger, Christopher Ettridge, Chris Larkin, James Babson

 

„Az egyetlen dolog, ami a gonosz győzelméhez szükséges, az, hogy a jó emberek nem tesznek

semmit.” (Edmund Burke ír író)

 

Robert Carlyle BAFTA-díjas brit színész óriási tehetséggel alakítja a leghírhedtebb diktátor szerepét. A film végigköveti Adolf Hitler életét gyermekkorától 1934-ig. Az 1920-as évek elején a müncheni Ernst Hanfstaengl gazdag művészkiadó segítségével kialakította a náci párt arculatát, szimbólumrendszerét: a náci karlendítést, a horogkereszt átvételét, náci újság nyomtatását. 1921 nyarán Hitler lett a párt egyszemélyi vezére, azaz Führere, és a politikai tömörülés nevét Nemzetiszocialista Német Munkáspártra változtatta. 1923-ban a bajor miniszter, Gustav von Kahr beszédírója, Fritz Gerlich újságíró egyre nagyobb aggodalommal figyelte Hitler növekvő népszerűségét. Von Kahr arra utasította Hitlert, hogy ha részt akar venni a kormányzásban, mellőzze az agressziót, illetve a beszédeit. Hitler puccsot szervezett a kormány ellen, a hatóságok letartóztatták és hazaárulás vádjával bíróság elé állították, majd elítélték. 1932 nyarán megnyerte a választásokat a náci párt élén, majd 1933. január 30-án Németország kancellárja lett. 1933. február 27-én felgyújtották a Reichstagot. Ezt kihasználva Hitler totális diktatúrába taszította az országot, megfosztva azt a sajtószabadságtól és a polgári szabadságjogok gyakorlásától. Németország rendőrállammá vált. Hindenburg 1934. évi halála után összevonta az elnöki és kancellári jogokat, és immár Németország Führereként kezdte meg a Harmadik Birodalom felépítését. A rendezés remek érzékkel mutatja egy magába zárkózó, komplexusokkal teli fiatalember jellemét, gyűlölködő, kisebbségi érzések által meghatározott egyéniségének megszületését. Kiemelkedő pozitívum és érdekessé teszi karrierjének bemutatását Duguay filmjében annak a kapcsolatrendszernek az ábrázolása Hitler körül, mely az emberek többsége számára nagyrészt ismeretlen. Ilyen volt Hanfstaengl mellett Ernst Röhm, a szadista SA-vezér, Goebbels, valamint Göring. Óriási elismerést érdemel a film Fritz Gerlich alakjának megjelenítéséért. Az újságíró és történész a legelsők között hívta fel a figyelmet arra, hogy Adolf Hitler óriási veszélyt jelent az egész világra. A Führer elhallgattatta, Dachauban ölték meg. Kiemelendő még a nagy német történelmi alakok: Ludendorff és Hindenburg megjelenítései, akik mindketten idővel Hitler útjába kerültek. A sátán felemelkedése egy kiemelkedően történethű, ragyogóan megrendezett történelmi dráma. A film alapján szélesíthető rálátásunk a nácizmus kialakulásának kezdeti szakaszára, a korabeli Németor-szág helyzetére és a Führert segítő, illetve befolyásoló legfontosabb kulcsemberek jellemére.

 

 

A két korona

Szent Maximilian Kolbe élete /Dwie Korony/ Lengyel életrajzi dokumentum-játékfilm, 86 perc, 2017

2019. november 27. szerda, 17 óra

Veszprémi Érsekség Gizella terem (Veszprém, Vár u. 18.)

 

Rendező: Michal Kondrat, forgatókönyvíró: Joanna Ficinska, zene: Robert Janson, operatőr: Karol Lakomiec, vágó: Jan Sobierajski, szereplők: Adam Woronowicz, Artur Barcis, Pawel Delag, Arkadiusz Janiczek, Tadeusz Chudecki, Marcin Kwasny

 

„Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért.” (Jn 15,13)

 

Szent Maximilian Kolbe minorita ferences szerzetes életét mutatja be a lengyel életrajzi film. Kolbe atya 1894-ben született a lengyelországi Zduńska Wolában szegény vallásos szülők gyermekeként. Apja 1914-ben belépett a Józef Piłsudski által vezetett, az orosz megszállók ellen a lengyel függetlenségért harcoló légióba. Az oroszok elfogták és kivégezték. Kolbe tizenhárom éves korában belépett a minoriták kolostorába. A középiskolát Lembergben a ferencesek kisszemináriumában végezte, 1910-től ugyanitt volt novícius. A rendben a Maximilian nevet kapta. Filozófiát 1912-től Krakkóban és Rómában a Pápai Gregoriana Egyetemen, teológiát 1915-től szintén Rómában a Collegium Seraphicumban tanult, filozófiából és teológiából is doktorátust szerzett. 1914. október 1-jén tett szerzetesi fogadalmat. 1917-ben hat rendtársával megalapította a Militia Immaculatae (Szeplőtelen Szűz Katonái) társulatot, hogy Szűz Mária közbenjárásával az egyház ellenségeinek megtérítésén dolgozzon. Kitűnt áldozatosságával, felebaráti szeretetével és Mária-tiszteletével. 1918. április 28-án szentelték pappá Rómában. Lengyelországba visszatérve kezdetben tanár és kórházlelkész volt. 1919-től Krakkóban a rendi szeminárium filozófia és egyháztörténelem tanára lett. Tüdőbetegségéből felgyógyulva elindította a Rycerz Niepokalanej (A Szeplőtelen Szűz Lovagja) című folyóiratot. Emellett napilapot is készített, valamint katolikus rádióállomást alapított. 1927-ben Varsó mellett megalapította Niepokalanów (A Szeplőtelen városa) kolostorát, mely irányítása alatt gyors virágzásnak indult. 1930-ban Japánba küldték misszionáriusnak. Hazatérése után, 1936-tól ismét Niepokalanów házfőnöke lett. 1939-ben, a háború kitörése után nem sokkal a Gestapo negyven rendtársával együtt letartóztatta, négy hónapig volt börtönben. 1941-ben újra letartóztatták, mert rádióján németellenes műsort sugárzott, valamint lengyel, zsidó és ukrán üldözötteket bújtatott, illetve menekülésüket segítette. Először a varsói központi börtönbe szállították, majd az auschwitzi koncentrációs táborba deportálták. Itt önként jelentkezett egy halálra ítélt családapa helyett az éhségbunkerbe. Imáival és áldásával kísérte társait, akik közül ő maradt életben legtovább. 1941. augusztus 14-én, Nagyboldogasszony ünnepe vigíliáján injekcióval megölték. Harminc évvel később, 1971-ben Boldog VI. Pál pápa boldoggá, Szent II. János Pál pápa, aki a „szeretet vértanújának” nevezte Kolbét, 1982-ben szentté avatta. Az alkotás egyedisége, hogy a dokumentum-játékfilm eszközeivel kísérhetjük végig Kolbe atya életét. A szerzetesek és a szemtanúk archív felvételeken és élményeiket felidézve emlékeznek a vértanú szerzetesre.

 

Az Etalon Film engedélyével

 

 

La Cristiada /Cristeros. For Greater Glory: The True Story of Cristiada/ Mexikói háborús filmdráma, 145 perc, 2012

2019. december 4. szerda, 17 óra

Veszprémi Érsekség Gizella terem (Veszprém, Vár u. 18.)

 

American Latino Media Arts díjjal és két MovieGuide díjjal jutalmazott alkotás

 

Rendező: Dean Wright, forgatókönyvíró: Michael Love, zeneszerző: James Horner, operatőr: Eduardo Martínez Solares, vágó: Richard Francis-Bruce, Mike Jackson, szereplők: Andy García, Mauricio Kuri, Adrian Alonso, Oscar Isaac, Eva Longoria, Santiago Cabrera, Rubén Blades, Bruce McGill, Catalina Sandino Moreno, Eduardo Verástegui, Néstor Gastón Carbonell, Bruce Greenwood, Peter O’Toole, Joaquín Garrido, Karyme Lozano, Alma Martinez, Andrés Montiel

 

„A film témája, a vallásszabadságért való küzdelem, nagyon fontos és aktuális ma is, amikor a Közel-Keleten keresztényeket gyilkolnak hitükért.” (Pablo José Barroso, a film producere)

 

A Cristiada, vagyis a Cristero-háború krónikája a mexikói kormánynak az ország szekularizálására irányuló intézkedései ellen kirobbant lázadás. A Plutarco Elías Calles mexikói miniszterelnök  (1924-1928) vezette kormány intézkedései nyomán az 1920-as évektől a mexikói egyház üldözést szenvedett. A törvények nyíltan vallás-, illetve katolikusellenesek voltak. XI. Piusz pápa körlevelekben fejezte ki tiltakozását a mexikói egyházüldözés miatt. A lakosság több alkalommal is fellázadt a kormány ellen; a felkelések között a Cristero-háború követelte a legtöbb áldozatot. A pápa 1925-ben bevezette Krisztus király ünnepét, a felkelők innen kapták a nevüket: cristero, azaz Krisztus katonája. Az első összecsapásra 1926- ban került sor, amikor négyszáz fegyveres keresztény elbarikádozta magát a Guadalupei Szűzanya templomában. Magallanes Szent Kristóf (1869-1927) 24 társával együtt szentté avatott mexikói plébános, a Plutarco Elías Calles mexikói miniszterelnök nevéhez köthető katolikusellenes egyházüldözés áldozata részt vett a helyi iskola alapításában, valamint a város  melletti gát építésében, különös gondja volt a rózsafüzér-imádság  terjesztésére, a papi hivatások ébresztésére és a misszióra - a környéken élő huichol indiánok között is hirdette az evangéliumot. Amikor a kormány bezáratta az egyházmegye szemináriumát, a plébániáján nyitott papneveldét. Szent Kristóf több alkalommal is megszólalt a béke mellett, a kormány tiltása ellenére szentmisét mutatott be, ezért letartóztatták és tárgyalás nélkül elítélték. Káplánjával Caloca Ágostonnal együtt végezték ki 1926 májusában. A film a mexikói katolikusok lelkiismereti küzdelmét mutatja meg a kiterjedt polgárháborúban: egyesek fegyvert  ragadtak  az  1926-1929 között kirobbant vallási konfliktus során az államfőnek az egyház működését és a kereszténység gyakorlását tiltó törvényei ellen, mások behódoltak azoknak. XVI. Benedek pápa mexikói útja során szentmisét mutatott be a leóni Krisztus Király-kegyhelynél, amelyet 1923-ban az akkori apostoli delegátus szentelt fel, akit ezért kiutasítottak a hatóságok az országból. Szent II. János Pál pápa a vallásszabadságért harcoló katolikus vértanúk közül tizenötöt szentté, XVI. Benedek pápa tizenhatot boldoggá avatott, akik közül nyolc személyt megformálnak a filmben színészek.

 

 

Vérző olaj /There Will Be Blood/

Amerikai filmdráma, 158 perc, 2007

2019. december 11. szerda, 17 óra Adventi vetítés

Veszprémi Érsekség Gizella terem (Veszprém, Vár u. 18.)

 

Két Oscar-díjjal (legjobb operatőr, legjobb férfi főszereplő), egy Golden Globe-díjjal (legjobb drámai színész), a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál legjobb rendezőnek járó díjával és BAFTA-díjjal (legjobb férfi főszereplő) jutalmazott, további hét Oscar-díjra – köztük a legjobb film és a legjobb rendező kategóriákban – jelölt alkotás

 

Rendező, forgatókönyvíró: Paul Thomas Anderson, író: Upton Sinclair, zene: Jonny Greenwood, jelmeztervező: Mark Bridges, operatőr: Robert Elswit, vágó: Dylan Tichenor, szereplők: Daniel Day-Lewis, Kevin J. O’Connor, Ciarán Hinds, Paul Dano, Dillon Freasier, Barry Del Sherman, Paul F. Tompkins, Sydney McCallister, Russell Harvard

 

A forgatókönyvet Upton Sinclair 1927-ben megjelent először Petróleum, majd Olaj! című regénye alapján Paul Thomas Anderson írta. A főszerepben Daniel Day-Lewis látható, aki Daniel Plainview dél-kaliforniai olajvállalkozót alakítja a 20. század elején. Az 1890-es évek végi Kaliforniában a küszködő ezüstbányász meglelte szerencséjét a kőolajlepárlásban, s magához vett egy árván maradt kisgyermeket. Amikor Daniel Plainview 1911-ben hírét veszi egy értékes olajlelőhelynek, amely a poros és szegény kisvárosban, Little Bostonban található, felkerekedik és a fiával együtt útnak indul Kaliforniába. Számítását siker koronázza, gazdag emberré válik. Ám az olajbányászat körülményei, a korrupció, a csalás, a pénz, a gazdagság ígérete elvakítja, nem számítanak számára a korábban szem előtt tartott keresztény értékek. A terület megszerzésére tett erőfeszítései során találkozik Eli Sunday-jel, a helyi keresztény felekezet vezetőjével, akinek megvannak a maga tervei gyülekezete számára az olajból nyert profittal. Plainview ravaszsága és érzelemmentessége miatt minden emocionális kötelék megszakad körülötte, és ezeket az értékeket a gazdagság sohasem helyettesítheti.

 

 

A Lenin-vonat /Il Treno di Lenin/

Francia-nyugat-német-olasz-osztrák történelmi film, 1988

2019. október 16. szerda, 17 óra

Veszprémi Érsekség Gizella terem (Veszprém, Vár u. 18.)

 

Író: Michael Pearson, rendező: Damiano Damiani, forgatókönyvíró: Damiano Damiani, Fulvio Gicca Palli, Jean-Marie Drot, Dario Staffa, Enzo Bettiza, zene: Nicola Piovani, operatőr: Sebastiano Celeste, vágó: Enzo Meniconi, szereplők: Sir Ben Kingsley, Leslie Caron, Dominique Sanda, Timothy West, Xabier Elorriaga, Jason Connery, Paolo Bonacelli, Mattia Sbragia

 

1917-ben úgy tűnt, hogy a központi hatalmak tartalékai fogyóban vannak. A német felső vezetés új taktikát dolgozott ki, melynek célja az volt, hogy Oroszországot kivonják a háborúból. A cár bukása után a Kerenszkij vezette ideiglenes kormány is folytatta a háborút, ezért a német kormány költségén és védelmében a marxista gondolkodást továbbfejlesztő Vlagyimir Iljics Lenin (1870-1924), később az 1922-ben alakult Szovjetunió első vezetője és emigráns barátai elindultak Svájcból Oroszországba, hogy megdöntsék az ideiglenes kormány hatalmát. A film azt az – egykori hivatalos kommunista történetírásban mellőzött – epizódot, titkos paktumot mutatja be, amikor a svájci emigrációban élő bolsevik forradalmár elvtársai élén visszatért a cárt elűző Kerenszkij-féle Oroszországba, mégpedig a hazájával hadban álló Németország által támogatva, pénzelve, évtizedekig befolyásolva ezáltal a világpolitikát. Tette mindezt azért, hogy majd jól felforgassa az amúgy is forrongó orosz birodalmat, meg- gyengítse azt, és békét kössön a háborús vereség rémével küszködő legfőbb ellenségével. A film Lenin hazafelé tartó útját dolgozza fel Zürichből Oroszországba, Szentpétervárra 1917-ben. Bemutatja, milyen erők mozgatták Lenint, aki önerőből nem tudott volna hazajutni, és abban az esetben esetleg másként alakulhatott volna a történelem. Ám a német nagyvezér- kar, hogy a háborúból Oroszországot kikapcsolja, mindent megpróbált: orosz emigránsokat juttatott haza, hogy azok újabb forradalmat kirobbantva kikapcsolják az országot a háborúból. Mindezt 50 millió aranymárkával megtámogatva. A proletárdiktatúra rendjét a történelemben addig példátlan rémuralommal lehetett csak bevezetni és fönntartani (tömeggyilkosságok, éhínségek, rabszolgamunkára alapozott munkatáborok [Gulag, Szolovki-szigetek], kitelepítések és népirtások, az államérdekű kizsákmányolást biztosító törvénykezés). Lenint az Oscar- díjas brit színész, Ben Kingsley alakítja zseniálisan. A filmben szerepel Zinovjev és Radek is, Lenin legközelebbi munkatársai, akik majd a sztálini tisztogatások alkalmával tűnnek el, mint minden és mindenki, ami és aki korábban Leninhez kapcsolódott, hogy a despota kisajátíthassa magának Lenin hírnevét és örökségét. A film erőssége a jól megteremtett korabeli hangulat, a háború reménytelenségében, pusztításában vergődő Európa hangulatának visszaadása.

 

A Romanovok – Egy cári család /Romanovi: Ventsenosnaya semya/

Orosz filmdráma, 135 perc, 2000

2019. október 24. csütörtök, 17 óra

Veszprémi Érsekség Gizella terem (Veszprém, Vár u. 18.)

 

Rendező: Gleb Panfilov, forgatókönyvíró: Inna Churikova, Gleb Panfilov, Ivan Panfilov, zene: Vadim Bibergan, operatőr: Mikhail Agranovich, vágó: Enzo Meniconi, szereplők: Alekszandr Galibin, Lynda Bellingham, Vladimir Grachyov, Yuliya Novikova, Kseniya Kachalina

 

„Egy olyan filmet szerettünk volna készíteni a nézőknek, amely egy konkrét történelmi háttér lehető legpontosabb tárgyi megjelenítésével szól a szeretetről. Azzal foglalkoztunk, hogy feltárjuk, milyen jelleme volt az uralkodónak, feleségének, gyermekeinek. A nézők bizonyára jól tudják, mi történt az orosz cári családdal, de emberi arcukat annál kevésbé vagy egyáltalán nem ismerik. Reméljük, hogy a film megtekintése után az emberek megértik a történelmi folyamat minden dimenzióját.” (Gleb Panfilov)

 

A film cselekménye 1917 februárja és 1918 júliusa között játszódik. Az 1917-es februári forradalom miatt a cár március 15-én lemondott a trónról, és ezzel Oroszországban megszűnt a monarchia. A Kerenszkij-féle ideiglenes kormány az uralkodót és családját először Carszkoje Szelóban, augusztus 14-ét követően a szibériai Tobolszkban házi őrizetben tartotta, majd pár hónappal később továbbszállította Jekatyerinburgba, ahol egy helyi mérnök, Ipatyev házában helyezték el őket. Az októberben kitört bolsevik forradalom után Jekatyerinburg a vörösök kezébe került. A polgárháború következtében, mivel a fehér csapatok közel jártak a városhoz, a bolsevikok a cári család kivégzéséről döntöttek. Lenin személyes ügyének tartotta a kivégzést, a III. Sándor cár ellen merényletet elkövető terrorista bátyját kivégezték. 1918. július 16-ról 17-re virradó éjjel II. Miklóst, az Orosz Birodalom utolsó cárját (1894-1917), Alexandra Fjodorovna cárnét, öt gyermeküket, Olgát (22), Tatyjanát (20), Mariát (18), Anasztasziát (16), Alekszej cárevicset (14), a család orvosát és három hűséges szolgálóját a ház pincéjébe kísérték, ahol sortüzet lőttek a családra. Amíg a Jekatyerinburgtól távoli Európában tombolt a világháború, addig az orosz monarchia korszaka tragikusan véget ért, és kezdetét vette a 20. század legtöbb emberéletet követelő diktatúrája. Korábban a Romanovok 400 évig vaskézzel vezették az Orosz Birodalmat és sorsdöntő szerepet játszottak az európai és az orosz történelemben. Nyikolaj Alekszandrovics Szokolov omszki nyomozó 1924-ben megjelent műve szerint a cári család kivégzése előre megfontolt politikai gyilkosság volt. A kivégzési parancs Moszkvából érkezett, de Leninék nem vállalták nyilvánosan a felelősséget, amit a forrófejű uráli elvtársakra kentek, vélhetően nem teljesen alaptalanul. Az 1920-as években a gyilkosság büszkeség tárgyának számított Szovjet-Oroszországban. 1977-ben azonban  már lebontották az Ipatyev-házat, hogy eltüntessék a nyomát is annak, ami 1918 nyarán ott történt. A cári család földi maradványait 1991-ben találták meg, DNS-vizsgálattal azonosították. 1981-ben az emigráns orosz ortodox egyház mártírokká nyilvánította II. Miklóst és családját. A cári családot 1998. július 17-én helyezték örök nyugalomra a szentpétervári Péter-Pál-székesegyházban. 2000-ben az Orosz Ortodox Egyház szentté avatta őket. 2008-ban az orosz legfelsőbb bíróság II. Miklóst és családját jogtiprás áldozatának ismerte el és rehabilitálta.

 

 

 

Sztálin /Stalin/

Amerikai-magyar életrajzi dráma, 166 perc, 1992

 

2019. október 30. szerda, 17 óra

Veszprémi Érsekség Gizella terem (Veszprém, Vár u. 18.)

 

Rendező: Ivan Passer, forgatókönyvíró: Paul Monash, zeneszerző: Stanislas Syrewicz, operatőr: Zsigmond Vilmos, vágó: Peter Davies, szereplők: Robert Duvall, Julia Ormond, Jeroen Krabbé, Joan Plowright, Maximilian Schell, Roshan Seth, Bálint András, Emil Wolk, Vsevolod Larionov, Daniel Massey, John Bowe

 

„A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret.” (Alexandr Szolzsenyicin)

 

Az első világháborúból Oroszország még a háború befejezése előtt kilépett, 1918 márciusában különbékét kötött Németországgal. A cárizmus bukása, majd a bolsevik hatalomátvétel után a kommunisták 1922 decemberében létrehozták a Szovjetuniót, pártjuk első emberének pedig Sztálint választották. Joszif Visszarionovics Sztálin (1878–1953) grúz forradalmár, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára (1922–1934), majd miniszterelnök, 1943-tól a Szovjetunió marsallja, 1945-től generalisszimusz volt. Lenin halála (1924) után a proletárdiktatúra egyszemélyi vezetője lett. Ez a csaknem három évtizedig tartó korszak több tízmillió ember halálát okozta nemcsak a Szovjetunióban, hanem más kommunista országokban is. Tömeges letartóztatások, statáriális eljárások, bebörtönzések és kivégzések zajlottak. Alexandr Szolzsenyicin író úgy fogalmazott, hogy a Szovjetunióban negyven éven át hivatalos szinten „állami terrorizmus” működött. A mezőgazdaság állami ellenőrzését szolgálta a kollektivizálás folyamata. A kollektivizálás során 11 millió kulákot telepítettek ki, akik közül több mint egymilliót megöltek. A tervgazdálkodás 1928-as bevezetésével megvalósult az állam ellenőrzése a gazdaság felett. A kommunisták egyeduralma, az egypártrendszer, a párt és az állam összeolvadása lehetetlenné tette a „hivatalos”, sztálini nézetektől való eltérést. A Sztálin körül kialakult és kialakított személyi kultusz tovább erősítette őt a párton belül, aki az 1934-es SZKP kongresszust követően megkezdte a tisztogatást, a leszámolást vélt és valós ellenfeleivel. A bizalmatlanság, a feljelentések, besúgások mindennapossá váltak, nem kímélték sem a lakosságot, sem Sztálin közvetlen munkatársait. Az ellenségkeresés szellemében Sztálin a belügyi-karhatalmi szerveket felhasználva terrort alkalmazott, 1928-tól koncepciós perek rendezésével százezreket végeztetett ki (köztük a hadsereg vezérkarát, orvosokat, értelmiségieket), juttatott a hírhedt büntetőtáborokba, a világ legnagyobb kényszermunka-tábor-rendszerébe, a szibériai Gulagba. A társadalom feletti totális ellenőrzés eszközévé vált a párt kezében a cenzúra, az egyházellenes döntések sorozata, a vallásüldözés és az 1936-os alkotmány bevezetése. A diktatúra propagandával, demagóg ígéretekkel népszerűsítette önmagát. A második világháború után Sztálin megkezdte rendszerének „exportálását”. A filmben sajátos szemszögből, az unokája, Anna Alilujeva visszaemlékezései alapján elevenedik meg Sztálin élete, attól a pillanattól, hogy Lenin visszatér száműzetéséből Oroszországba.

 

 

Meggyalázott Örményország Lelkek árverése /Ravished Armenia/

Angol nyelven feliratozott amerikai történelmi néma nagyjátékfilm, 24 felújított perc a 90 percből, 1919, 2009-ben felújítva

2019. november 6. szerda, 17 óra

Érseki palota díszterem (Veszprém, Vár u. 16.)

 

Rendező: Oscar Apfel, forgatókönyvíró: Harvey Gates, Aurora Mardiganian, Nora Waln, szereplők: Aurora Mardiganian, Irving Cummings, Anna Q. Nilsson, Henry Morgenthau, Lillian West

 

Köszöntőt mond

Dr. Márfi Gyula ny. veszprémi érsek

Előadást tart

Kovács Bálint egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Armenológiai Intézetének igazgatója

 

„Teljesen megszűnt az örmények joga a törökországi területeken élni és dolgozni; a kormányzat elrendelte, hogy még a gyermekeik se maradhassanak a bölcsőikben.” (Az örmény népirtás egyik kitervelője, Talat pasa, a birodalom belügyminisztere rendelete 1915 őszén)

 

Az orosz-török háború 1878-ban azért zárulhatott kompromisszummal, mert a nyugati nagyhatalmak védnökséget vállaltak az Oszmán Birodalomban maradt keresztény lakosok fölött. Ekkorra a török birodalom már halovány árnyképe volt egykori önmagának. II. Abdul Hamid oszmán szultán az egyetlen jelentős keresztény etnikumú örménylakta tartományokba kurdokat letelepített. A két etnikum között kiéleződött ellentét adott alkalmat az uralkodónak arra, hogy titkosrendőrséget küldjön az örmények nyakára. Az örmények által Nyugat-Európában szervezett pártok programjának fő gondolata az önálló, független, demokratikus Örményország létrehozása volt. Az 1894-1896 között lezajlott örményellenes pogromok áldozatainak számát összesen 200-250 000-re becsülik. Egyes helyeken az örmény polgári lakosságot saját templomaikba zárva elevenen megégették. Az örmény tartományokba 1913-tól kezdve ifjútörök kormányzókat és rendőrfőnököket neveztek ki, akik szigorúan titkos parancsokat kaptak a népirtás előkészítésére. Az első világháborúban felmerült a gyanú, hogy az örmények kollaborálnak a keresztény hatalmakkal, így az ország iránti hűségük is gyakran megkérdőjeleződött. Az antant Gallipolinál történt partraszállása után, 1915 áprilisában született meg a végleges döntés az örmények kiirtására. Az akciósorozat Isztambulban indult április 24-én az örménység vezetőinek, elsősorban az értelmiségieknek a deportálásával. Különös kegyetlenséggel bántak a papokkal. A hivatalos indoklásban szereplő vádat, miszerint a kelet-anatóliai örmények fegyveres felkelésre készültek volna, semmi sem bizonyította. A tragédia nyitányaként a fizikailag erős örmény férfiakat munkaszolgálatra kényszerítették, amely során többségüket meggyilkolták. 1915 nyarán megkezdődött az örmények tömeges deportálása. A megmaradt jogfosztott - főként öregek, nők és gyermekek - örményeket először marhavagonokban, majd gyalogos menetekben hajszolták a mezopotámiai sivatagba.

 

A minden ellátást nélkülöző brutális gyalogmenetekben tombolt a vérhas és a tífusz. A kínzás és a nemi erőszak mindennapos volt. A végcél a szíriai Der el Zor sivatag volt. A deportálás egyet jelentett a halálbüntetéssel. A mintegy másfél millió örmény kiirtását az első világháborúban ott állomásozó nyugat-európai katonák, amerikai, skandináv és német misszionáriusok beszámolóinak és látleleteinek nyomán ismerhette meg a világ. Az örmény népirtás néhány év leforgása alatt körülbelül másfél millióval tizedelte meg az örmény népet, amelynek maradéka nemzeti és vallási identitását megtagadva az állam vallását felvéve teljesen asszimilálódott a muszlim világba vagy szétszóródott a diaszpórába. A török cenzúra kínosan vigyázott arra, hogy a sajtóban ne jelenjenek meg híradások a mészárlásokról. A török csapatok Anatólia és Kilíkia 2,5 milliós örmény lakosságából 1915 és 1922 között 1,5 milliót irtottak ki, a többiek pedig menekültté váltak, bárhová mentek is. Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága 1985-ben, az Európai Parlament 1987-ben fogadta el, hogy 1915-1917-ben népirtás történt. Törökország ezt elutasítja.

 

A mészárlások egyik túlélője volt Arshaluys Mardiganian (1901-1994), aki az Oszmán Birodalomban, Kharberd városától északra élt. Bár szinte az egész családját kiirtották, Arshaluys lányának sikerült megszöknie az Egyesült Államokba, ahol eleinte az Örmény és Szíriai Menekültek Amerikai Szervezetének védőőrizete alatt állt. Nevét Aurora Mardiganianra változtatta. Egy amerikai riporternek adott interjúban mesélte el történetét, amely az újságokban Megkínzott Örményország, Aurora Mardiganian története – A keresztény, aki túlélte a népirtást címen jelent meg, majd később, 1918-ban könyvben is napvilágot látott. Aurora történetére Hollywood is felfigyelt, és a könyvből íródott forgatókönyv alapján egy 85 perces történelmi néma nagyjátékfilmet forgattak belőle, amelyben megjelenik az örmények tömeges kilakoltatása, a nők ellen elkövetett erőszak és a mészárlások. A főszerepet maga a fiatal Aurora Mardiganian játszotta. Aurora Mardiganiant megerőszakolták, eladták, megkínozták, hárembe kényszerítették. Sorsában sok ezer örmény nő osztozott, többségüket végül megölték, mások prostituáltként háremekben vagy bujkálva éltek, kényszerűségből elhagyták keresztény hitüket és nemzeti identitásukat. Aurora Mardiganian szökése után 18 hónapig a Dersim hegyei között bujdosott, majd az akkor éppen orosz megszállás alatt lévő Erzerumban talált segítséget dr. F. W. MacCallum amerikai misszionárius szervezeténél. Innen először Tbiliszibe, onnan Szentpétervárra, Oslóba, majd egy segélyszervezettel az Egyesült Államokba menekült mindössze 17 évesen. A forgatások igen nehéz feladatot jelentettek Mardiganian számára, mert fel kellett elevenítenie minden gyermekkori fájdalmát: a népirtás szörnyű emlékeit és szülei meggyilkolásának képeit. A hollywoodi nagyjátékfilmek közül ez az alkotás dolgozta fel elsőként az örmény népirtást. Idővel ezek a filmfelvételek elkoptak, megrongálódtak. Mára már csak a film néhány részlete maradt meg épen, de Atom Egoyan kanadai-örmény filmes és az örmény népirtás kutatói még mindig keresik az elveszett filmtekercseket. A filmből, a könyvből és a promóciós előadásokból több mint 30 millió dollárt gyűjtöttek össze, amit az örmény menekültek segélyezésére fordítottak.

 

 

Az ígéret /The Promise/

Spanyol-amerikai történelmi film, 133 perc, 2016

2019. november 8. péntek, 17 óra

Veszprémi Érsekség Gizella terem (Veszprém, Vár u. 18.)

 

Rendező: Terry George, forgatókönyvíró: Terry George, Robin Swicord, zene: Gabriel Yared, operatőr: Javier Aguirresarobe, vágó: Steven Rosenblum, szereplők: Charlotte Le Bon, Chris- tian Bale, Oscar Isaac, Shohreh Aghdashloo, James Cromwell, Angela Sarafyan, Jean Reno

 

„Nem egy egész nép kiirtása a legiszonyatosabb gonosztett, hanem az, ha egy nép lelkéből kiirtják azt a tudatot, hogy ők Isten gyermekei... Aki pedig megöli egy teremtmény méltóságát, az magát a Teremtőt öli meg. Ez istengyilkosság, az a bűn, amely az idők végezetéig sem bocsáttatik meg.” (Franz Werfel: A Musza Dagh negyven napja)

 

A prágai születésű, zsidó származású osztrák író, Franz Werfel (1880-1945) 1932 júliusa és 1933 márciusa között írta A Musza Dagh negyven napja című regényét, amelyből 1982-ben Sarky Maouradján Kabir Bedi főszereplésével rendezett filmet. A Musza Dagh - Mózes hegye - az anatóliai tengerparton emelkedő hegység, melynek tetejét egy három és fél kilométer széles fennsík alkotja. A regényben ide vonul vissza hét örmény falu népe, ötezer ember, hogy szembeszálljon a törökökkel. A Mózes hegyére Gabriel Bagradjan és az örmény ortodox pap, Ter Hajgazun vezetésével felvonult népről eszünkbe juthat a zsidók Egyiptomból történt ki- vonulása. Franz Werfel monumentális regénye arra figyelmeztet bennünket, hogy a Krisztust elvető vagy Őt csak szavakban hirdető világban benne van mindaz a szörnyűség, ami száz évvel ezelőtt az örményekkel történt. Ahogyan ezt a 20. század borzalmai - Auschwitz, Gulag, Ruanda, Srebrenica - is bizonyították. Az 1919-ben készült hollywoodi némafilm után Kurt Vonnegut is regényt szentelt a témának (Kékszakáll); az utóbbi tizenöt évben az örmény származású Atom Egoyan (Ararát), a Taviani testvérek (Pacsirtavár) és legutóbb Fatih Akin (Vágás) rendezett a népirtásról filmet. Az Oszmán Birodalomban elkövetett, 1915 és 1918 közötti népirtásról nagyszabású, sztárokat is felvonultató szuperprodukció eddig váratott magára. A Terry George által rendezett Az ígéret című film története 1914-ben, az első világháború kitörése előtt indul, amikor Mikael egy dél-törökországi örmény faluból Konstantinápolyba készül, hogy ott orvosnak tanuljon, a pénzt pedig úgy teremti elő a tanulmányaira, hogy eljegyez egy módosabb falubeli lányt, Maralt. Az Oszmán Birodalom fővárosában azonban megismerkedik egy Párizsból hazatért örmény nővel, Anával és az amerikai haditudósító Chris Myersszel. Ám hamarosan pogromok kezdődnek a keresztény örmények ellen. A nő és a kegyeiért versengő férfiak egy idő után saját életükért is versenyt futnak a háttérben mind jobban forrongó fegyveres konfliktusban. Az ígéret megtörtént eseményeket feldolgozó, nagyszabású történelmi film, az Oszmán Birodalom végnapjai idején játszódik. A kritikák a film operatőri stílusát a Saul fiáéhoz hasonlítják: Terry George, az Oscar-díjas magyar filmhez hasonlóan gyakran a kamerán kívül tartja a szörnyűségeket vagy nagytotálból, illetve villanásnyi időre mutatja a pusztítást – mégis hat a film. Mindez természetesen nem lenne lehetséges a nagyszerű színészek nélkül, akik sokszor arcjátékukkal helyettesítik a borzalmak ábrázolását.

 

A Vertigo Média engedélyével

 

A vetítésekre a belépés díjtalan.

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk!

 

Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény

8200 Veszprém, Vár u.35. Telefon: 06 88 426 095, email: info.boldoggizella@gmail.com

gizellagyujtemeny.hu, facebook.com/gizellagyujtemeny

Honlap:
www.gizellagyujtemeny.hu
E-mail:
info.boldoggizella@gmail.com
Ingyenes program!
Múzeumi Őszbúcsúztató
Programidőpontok:
2019. OKT 09. - 2019. DEC 04.
17:00
Felelős személy
Név: Udvarhelyi Erzsébet
Cím: 8200 Veszprém, Vár u. 35.
Telefon: +36 88 426-095
E-mail: info.boldoggizella@gmail.com
Látnivalók a környéken
Speciális szállásajánlatok a környéken
A múzeum további programjai
Kiemelt tematika: Tudományos találkozások a múzeumban
Kiemelt tematika: Tudományos találkozások a múzeumban
Kiegyezés és koronázás 1867
Kiegyezés és koronázás 1867
Program helyszíne: Veszprém
Program típusa: egyéb, időszaki kiállítás, rendhagyó műtárgybemutatás, rendhagyó múzeumbemutatás, rendhagyó tárlatvezetés, tárlatvezetés
A mintegy száz-százötven éves történeti periódust megidéző megújított enteriőr a veszprémi egyházmegye történetét, a dualizmus, az Osztrák–Magyar Monarchia időszakát, a „boldog békeidőket” idézi.
Kiemelt tematika: Tudományos találkozások a múzeumban
Kiemelt tematika: Tudományos találkozások a múzeumban
Nápolytól Velencéig – Az itáliai barokk festészet két évszázada (17‒18. század)
Nápolytól Velencéig – Az itáliai barokk festészet két évszázada (17‒18. század)
Program helyszíne: Veszprém
Program típusa: családi program, egyéb, időszaki kiállítás, múzeumi foglalkozás, múzeumi nap, rendhagyó tárlatvezetés, tárlatvezetés
A Nápolytól Velencéig – az itáliai barokk festészet két évszázada (17‒18. század) című kiállítás a gyűjtemény 17‒18. századi itáliai barokk grafikai és festészeti anyagát mutatja be, válogatást adva különböző múzeumok gyűjteményéből.
Kiemelt tematika: Tudományos találkozások a múzeumban
Kiemelt tematika: Tudományos találkozások a múzeumban
Az Anyaszék szíve - Mudrák Attila fotóművész és Udvarhelyi Nándor művelődéstörténész kiállítása
Az Anyaszék szíve - Mudrák Attila fotóművész és Udvarhelyi Nándor művelődéstörténész kiállítása
Program helyszíne: Veszprém
Program típusa: családi program, egyéb, időszaki kiállítás, múzeumi nap, rendhagyó tárlatvezetés, tárlatvezetés
Udvarhelyi Nándor Az Anyaszék szíve – Udvarhelyszék középkori freskós templomai a Nagy-Küküllő mentén (Kairosz, 2018) című kötete alapján készített kiállítás Székelyföld "meggyötörten is gyönyörű" tájaira kívánja elvezetni az olvasót.
Kiemelt tematika: Tudományos találkozások a múzeumban
Kiemelt tematika: Tudományos találkozások a múzeumban
Érseki palota, Veszprém
Érseki palota, Veszprém
Program helyszíne: Veszprém
Program típusa: családi program, egyéb, időszaki kiállítás, múzeumi nap, rendhagyó tárlatvezetés, tárlatvezetés
A veszprémi érseki palota Koller Ignác püspök megrendelésére, az Esterházyak építésze, Fellner Jakab tervei alapján 1765–1776 között épült, a magyar barokk építészet egyik remekműve, mely belső tereiben a rokokó világát tükrözi.
Kiemelt tematika: Tudományos találkozások a múzeumban
Kiemelt tematika: Tudományos találkozások a múzeumban
Test és lélek a Nagy Háborúban–Tábori lelkészet, katonai kórházak és orvoslás az I. világháborúban
Test és lélek a Nagy Háborúban–Tábori lelkészet, katonai kórházak és orvoslás az I. világháborúban
Program helyszíne: Veszprém
Program típusa: családi program, egyéb, időszaki kiállítás, múzeumi nap, rendhagyó műtárgybemutatás, rendhagyó múzeumbemutatás, rendhagyó tárlatvezetés, tárlatvezetés, tematikus foglalkozás
A Test és lélek a Nagy Háborúban című kiállítás a k. u. k. és a magyar hadsereg jól szervezett egészségügyi rendszerét mutatja be az első világháborúban.
Kiemelt tematika: Tudományos találkozások a múzeumban
Kiemelt tematika: Tudományos találkozások a múzeumban
Tejfalussy-ház
Tejfalussy-ház
Program helyszíne: Veszprém
Program típusa: családi program, egyéb, időszaki kiállítás, múzeumi nap, rendhagyó múzeumbemutatás, rendhagyó tárlatvezetés, tárlatvezetés
Az 1772-ben emelt barokk kanonoki épület meglátogatása, mely otthont ad a Veszprémi Érsekség egyházművészeti múzeumának, a magyarországi egyházi kincstárak második leggazdagabb, körülbelül 8000 műtárgyból álló gyűjteményének.
Kiemelt tematika: Tudományos találkozások a múzeumban
Kiemelt tematika: Tudományos találkozások a múzeumban
Gizella-kápolna
Gizella-kápolna
Program helyszíne: Veszprém
Program típusa: egyéb, időszaki kiállítás, rendhagyó múzeumbemutatás, rendhagyó tárlatvezetés, tárlatvezetés, tematikus foglalkozás
A Robertus püspök által építtetett legkorábbi gótikus magyar püspöki vagy királyi magánkápolna 13. századi bizánci stílusú apostolfreskói Magyarországon a legrégebbiek közé tartoznak, boltozati zárókövei is egyedülállóak.
Kiemelt tematika: Tudományos találkozások a múzeumban
Kiemelt tematika: Tudományos találkozások a múzeumban
Kőtár – Kőtöredékek a veszprémi várban
Kőtár – Kőtöredékek a veszprémi várban
Program helyszíne: Veszprém
Program típusa: családi program, egyéb, időszaki kiállítás, múzeumi nap, rendhagyó múzeumbemutatás, rendhagyó tárlatvezetés, tárlatvezetés, tematikus foglalkozás
A Veszprémi Egyházmegye történetét, a veszprémi vár építészettörténetét, a román kori, gótikus, reneszánsz és a barokk veszprémi egyházi építészetet a Kőtár Kőtöredékek a veszprémi várban című kiállítása reprezentálja.
Kiemelt tematika: Tudományos találkozások a múzeumban
Kiemelt tematika: Tudományos találkozások a múzeumban
Szent György-kápolna
Szent György-kápolna
Program helyszíne: Veszprém
Program típusa: családi program, egyéb, múzeumi nap, rendhagyó múzeumbemutatás, rendhagyó tárlatvezetés, tárlatvezetés, tematikus foglalkozás
Az 1109–1112 között írt Szent Imre-legenda emlékezik meg Szent Imre szüzességi fogadalmának helyszínéről, a 10–11. századi eredetű körkápolnáról. Itt őrizték Szent György fejereklyéjét, amelyet Szent István a bizánci császártól kapott.
Kiemelt tematika: Tudományos találkozások a múzeumban
Kiemelt tematika: Tudományos találkozások a múzeumban
Szent Imre piarista és helyőrségi templom
Szent Imre piarista és helyőrségi templom
Program helyszíne: Veszprém
Program típusa: családi program, egyéb, időszaki kiállítás, múzeumi nap, rendhagyó múzeumbemutatás, rendhagyó tárlatvezetés, tárlatvezetés, tematikus foglalkozás
A klasszicista stílusú, Szűz Mária és Szent Imre tiszteletére szentelt templom látogatása. Szentélyének falait Bucher Ferenc, a mennyezeti freskókat Szirmai Antal, az oltárképeket Rudolf Steiner készítette.
Utazó Múzeum
Utazó Múzeum
Üvegbe foglalt magyar szentségek - A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények
Üvegbe foglalt magyar szentségek - A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények
Program helyszíne: Veszprém
Program típusa: családi program, egyéb, időszaki kiállítás, múzeumi nap, rendhagyó múzeumbemutatás, rendhagyó tárlatvezetés, tárlatvezetés, tematikus foglalkozás
Szócska Györgyi kárpátaljai ötvös, iparművész és formatervező és Bodnár Boglárka üvegfestőművész új technikával közelítik meg a magyar koronázási jelvények titkait. A képek fúziós üvegtechnikával, 24 karátos aranyfüstlemezek felhasználásával készültek.
Múzeumi Őszbúcsúztató
Múzeumi Őszbúcsúztató
A Lenin-vonat /Il Treno di Lenin/
A Lenin-vonat /Il Treno di Lenin/
Lejárt program
Program helyszíne: Veszprém
Program típusa: filmvetítés
Francia-nyugat-német-olasz-osztrák történelmi film, 1988 Író: Michael Pearson, rendező: Damiano Damiani, forgatókönyvíró: Damiano Damiani, Fulvio Gicca Palli, Jean-Marie Drot, Dario Staffa, Enzo Bettiza, zene: Nicola Piovani, operatőr: Sebastiano Celeste, vágó: Enzo Meniconi, szereplők: Sir Ben Kingsley, Leslie Caron, Dominique Sanda, Timothy West, Xabier Elorriaga, Jason Connery, Paolo Bonacelli, Mattia Sbragia
A Romanovok – Egy cári család /Romanovi: Ventsenosnaya semya/
A Romanovok – Egy cári család /Romanovi: Ventsenosnaya semya/
Lejárt program
Program helyszíne: Veszprém
Program típusa: filmvetítés
Orosz filmdráma, 135 perc, 2000 Rendező: Gleb Panfilov, forgatókönyvíró: Inna Churikova, Gleb Panfilov, Ivan Panfilov, zene: Vadim Bibergan, operatőr: Mikhail Agranovich, vágó: Enzo Meniconi, szereplők: Alekszandr Galibin, Lynda Bellingham, Vladimir Grachyov, Yuliya Novikova, Kseniya Kachalina „Egy olyan filmet szerettünk volna készíteni a nézőknek, amely egy konkrét történelmi háttér lehető legpontosabb tárgyi megjelenítésével szól a szeretetről. Azzal foglalkoztunk, hogy feltárjuk, milyen jelleme volt az uralkodónak, feleségének, gyermekeinek. A nézők bizonyára jól tudják, mi történt az orosz cári családdal, de emberi arcukat annál kevésbé vagy egyáltalán nem ismerik. Reméljük, hogy a film megtekintése után az emberek megértik a történelmi folyamat minden dimenzióját.” (Gleb Panfilov)
Sztálin /Stalin/
Sztálin /Stalin/
Lejárt program
Program helyszíne: Veszprém
Program típusa: filmvetítés
Amerikai-magyar életrajzi dráma, 166 perc, 1992 Rendező: Ivan Passer, forgatókönyvíró: Paul Monash, zeneszerző: Stanislas Syrewicz, operatőr: Zsigmond Vilmos, vágó: Peter Davies, szereplők: Robert Duvall, Julia Ormond, Jeroen Krabbé, Joan Plowright, Maximilian Schell, Roshan Seth, Bálint András, Emil Wolk, Vsevolod Larionov, Daniel Massey, John Bowe „A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret.” (Alexandr Szolzsenyicin)
Meggyalázott Örményország – Lelkek átverése /Ravished Armenia/
Meggyalázott Örményország – Lelkek átverése /Ravished Armenia/
Lejárt program
Program helyszíne: Veszprém
Program típusa: filmvetítés
Angol nyelven feliratozott amerikai történelmi néma nagyjátékfilm, 24 felújított perc a 90 percből, 1919, 2009-ben felújítva Rendező: Oscar Apfel, forgatókönyvíró: Harvey Gates, Aurora Mardiganian, Nora Waln, szereplők: Aurora Mardiganian, Irving Cummings, Anna Q. Nilsson, Henry Morgenthau, Lillian West Köszöntőt mond: Dr. Márfi Gyula ny. veszprémi érsek Előadást tart: Kovács Bálint egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Armenológiai Intézetének igazgatója
Hitler – A sátán felemelkedése /Hitler: The Rise of Evil/
Hitler – A sátán felemelkedése /Hitler: The Rise of Evil/
Lejárt program
Program helyszíne: Veszprém
Program típusa: filmvetítés
Két Emmy-díjjal jutalmazott kanadai-amerikai filmdráma, I-II. rész, 179 perc, 2003 Rendező: Christian Duguay, forgatókönyvíró: John Pielmeier, zene: Normand Corbeil, G. Ross Parker, operatőr: Pierre Gill, jelmeztervező: Maria Schicker, látványtervező: Marek Dobrowolski, vágó: Henk Van Eeghen, Stephen R. Myers, Sylvain Lebel, szereplők: Robert Carlyle, Liev Schreiber, Matthew Modine, Peter Stormare, Friedrich von Thun, Stockard Channing, Jena Malone, Julianna Margulies, Peter O’Toole, Zoe Telford, Justin Salinger, Christopher Ettridge, Chris Larkin, James Babson
Az ígéret /The Promise/
Az ígéret /The Promise/
Program helyszíne: Veszprém
Program típusa: filmvetítés
Spanyol-amerikai történelmi film, 133 perc, 2016 Rendező: Terry George, forgatókönyvíró: Terry George, Robin Swicord, zene: Gabriel Yared, operatőr: Javier Aguirresarobe, vágó: Steven Rosenblum, szereplők: Charlotte Le Bon, Chris- tian Bale, Oscar Isaac, Shohreh Aghdashloo, James Cromwell, Angela Sarafyan, Jean Reno
A győztesek katonai parádéja /Defilada zwycięzców/
A győztesek katonai parádéja /Defilada zwycięzców/
Lejárt program
Program helyszíne: Veszprém
Program típusa: filmvetítés
Lengyel dokumentumfilm, 49 perc, 2007 Rendező: Grzegorz Braun, Robert Kaczmarek Köszöntőt mond: Dr. Márfi Gyula ny. veszprémi érsek Előadást tart: Joanna Urbańska, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója
A két korona – Szent Maximilian Kolbe élete /Dwie Korony/
A két korona – Szent Maximilian Kolbe élete /Dwie Korony/
Lejárt program
Program helyszíne: Veszprém
Program típusa: filmvetítés
Lengyel életrajzi dokumentum-játékfilm, 86 perc, 2017 Rendező: Michal Kondrat, forgatókönyvíró: Joanna Ficinska, zene: Robert Janson, operatőr: Karol Lakomiec, vágó: Jan Sobierajski, szereplők: Adam Woronowicz, Artur Barcis, Pawel Delag, Arkadiusz Janiczek, Tadeusz Chudecki, Marcin Kwasny
La Cristiada /Cristeros. For Greater Glory: The True Story of Cristiada/
La Cristiada /Cristeros. For Greater Glory: The True Story of Cristiada/
Lejárt program
Program helyszíne: Veszprém
Program típusa: filmvetítés
Mexikói háborús filmdráma, 145 perc, 2012 American Latino Media Arts díjjal és két MovieGuide díjjal jutalmazott alkotás Rendező: Dean Wright, forgatókönyvíró: Michael Love, zeneszerző: James Horner, operatőr: Eduardo Martínez Solares, vágó: Richard Francis-Bruce, Mike Jackson, szereplők: Andy García, Mauricio Kuri, Adrian Alonso, Oscar Isaac, Eva Longoria, Santiago Cabrera, Rubén Blades, Bruce McGill, Catalina Sandino Moreno, Eduardo Verástegui, Néstor Gastón Carbonell, Bruce Greenwood, Peter O’Toole, Joaquín Garrido, Karyme Lozano, Alma Martinez, Andrés Montiel
Vérző olaj /There Will Be Blood/
Vérző olaj /There Will Be Blood/
Program helyszíne: Veszprém
Program típusa: filmvetítés
Amerikai filmdráma, 158 perc, 2007 Két Oscar-díjjal (legjobb operatőr, legjobb férfi főszereplő), egy Golden Globe-díjjal (legjobb drámai színész), a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál legjobb rendezőnek járó díjával és BAFTA-díjjal (legjobb férfi főszereplő) jutalmazott, további hét Oscar-díjra – köztük a legjobb film és a legjobb rendező kategóriákban – jelölt alkotás

Kultúra.hu

Programkeresés helység szerint

Programkeresés dátum szerint

Szalmai programok

Magyar Múzeumok

itthon.hu

Event@Hand MŐF

KapcsolatImpresszumFelhasználási feltételekMŐF 2018MŐF 2017MŐF 2016
Nemzeti Kulturális Alap