| Múzeum adatlapja |  | | 
| | | | | | Általános információk | | | Rólunk
Az épület története
Ezt a tágas, boltíves épületet az egykori városi magisztrátus 1793-ban építtette, jövedelme kiegészítésére "serház" és pálinkafőző ház céljából. Építését Hacker József pesti ácsmesterre bízták, aki öt hónap és hat nap alatt végezte el feladatát. A sörfőzést 1793. augusztus 1-én kezdte meg Petz János mester. Eredetileg az épületegyütteshez "ser"- és pálinkafőző ház, szárazmalom, sörszállító ökrök számára istálló, magtár, valamint kút tartozott.
A sörfőzés jövedelmezőségének csökkenése után átalakították, kibővítették, s 1875-től 1896-ig az ún. "Serház" laktanya volt.
1917-ben itt hozták létre a városi szeszfőzdét, amelynek 1935-ben a barackpálinka, 1941-ben a bugaci keserű, stb. vált híres termékévé.
1969-től 1981-ig a Budapesti Likőripari Vállalat palackozóüzeme volt. Ekkor került vissza a városi tanács tulajdonába. A Bács-Kiskun megyei és a városi tanács áldozatvállalásával - jelentős társadalmi összefogással - a Magyar Népi Iparművészet Múzeumává alakították át, s 1984. december 7-én adták át jelenlegi rendeltetésének.
Népművészet , népi iparművészet
A paraszti munka mellett a parasztok, pásztorok mindennapi életük és szükségleteik használati tárgyait maguk készítették. A közösség igénye, ízlése és elvárásai határozták meg és befolyásolták munkájukat. Természetesen volt lehetőség egyéni alkotásra és újításra, de az egyén alkotó tevékenységét a hagyomány korlátozta, minden újat a meglévő, közösség által meghatározott normarendszerhez kellett igazítania. A népművészet meghatározásánál tehát lényeges tényezőként soroltuk fel a hagyományt és a helyi ízlést, illetve a kettő által kialakított helyi stílust.
Kétségtelen, hogy a népi iparművészet is a népi hagyományokból merít, az alkotás folyamatában azonban a helyi ízlésnek már nem jut szerep, a közösség nem befolyásolja az alkotókat az újításban és az egyéni alkotásban.
Jellemző a népi iparművészeti alkotásokra, hogy a feledésbe merülő technikákat, mesterségeket felfedezi és újjáéleszti. Például a hímzés esetében a ma már nem használt viseleti darabokon megjelenő mintákat a mai igényekhez igazítja, átemeli a mai ízlésvilágba, s újra használható tárgyakat (öltözeti darabok, lakástextil) készít belőle, s ezzel megőrzi napjainkig e gazdag kultúrát.
| | | | | | Kecskeméti Katona József Múzeum Népi Iparművészeti Gyűjtemény | | Kecskemét | | | Serfőző utca 19. | | | E-mail: hajagos.csaba@kkjm,.hu | | | Telefon: +36202268719 | | | https://kkjm.hu/nepi-iparmuveszeti | | | Kedvezmények: pedagógus-kedvezmény | | | címke: kultúra, hagyomány, néprajz, népi iparművészet, élmény, gasztronómia, koncert, Csík János, Mezzo | | | nyitva tartás megközelítés | | | | Megközelítés: 
| | Információ
cím: 6000 Kecskemét, Serfőző u. 19.
telefon: 36 76 327 203
e-mail: muzeum.nepiipar@gmail.com
GPS koordináták: N46°54.141, E19°40.839
Megközelítés:
Az 1-es és 22-es számú helyi járatú autóbusszal (jegyet a buszon lehet váltani),
leszállni a Katona József Gimnáziumnál kell. | | nyitva tartás megközelítés | | | | Hétfő: zárva
Kedd: 10-16:30
Szerda: 10-16:30
Csütörtök: 10-16:30
Péntek: 10-16:30
Szombat: 10-16:30
Vasárnap: zárva
| | GPS koordináták: N46°54.141, E19°40.839 | | | | |
| | | A múzeum további programjai | | | | | Kecskeméti ZÖLDvásáron…Dömötör-napi sokadalom | | Program helyszíne: Kecskemét | | Program típusa: családi program, egyéb, előadás, gasztronómiai program, időszaki kiállítás, kézműves foglalkozás, koncert, kötetlen beszélgetés, műhelyfoglalkozás, múzeumi foglalkozás, múzeumi nap, rendhagyó műhelyfoglalkozás, rendhagyó múzeumbemutatás, rendhagyó tárlatvezetés, speciális foglalkozás, tanácsadás régi tárgyak felújításához, tárlatvezetés, tematikus foglalkozás | | | Kecskemét, mint jelentős napi és heti, valamint kiemelt időpontokhoz kapcsolódó időszaki vásárok színhelye nemcsak a Kárpát-medence viszonylatában, az európai kereskedelemben is jelentős helyet foglalt el. Most légy részese a vásári hagyományoknak! | |  | | |
| |
|
