| Déri Frigyes 1920. október 18-án adományozta művelődéstörténetileg rendkívül jelentős gyűjteményét a magyar államnak azzal a megkötéssel, hogy Debrecenben múzeumot emelnek bemutatására. Azért esett választása e városra, mert egyeteme volt, s így hallgatók révén, akik a tárgyak segítségével közvetlen tapasztalati ismereteket szerezhettek távoli kultúrákról, gyűjtő tevékenysége új értelmet kapott. Egyetemes művelődéstörténeti adományával a debreceni Városi Múzeum kiemelkedett a helytörténeti múzeumok sorából. Később felesége és testvére is gazdagította a múzeumot. Déri György kárpát-medencei népművészeti gyűjteménye révén joggal emlegetik a Déri Múzeumot a „második néprajzi múzeumként”. A későbbi gyűjtéseknek és adományozásoknak köszönhetően is műtárgy-együttese felölel minden múzeumi szakágat. Érdekes helytörténeti dokumentumokkal, történetileg és esztétikailag jelentős képzőművészeti alkotásokkal, különleges iparművészeti tárgyakkal, ritkaságnak számító numizmatikai darabokkal és irodalomtörténeti jelentőségű kéziratokkal, nyomtatványokkal, látni érdemes néprajzi tárgyakkal, európai hírű régészeti leletekkel és nem csak a táj élővilágát reprezentáló természettudományi gyűjteményi darabokkal várjuk a látogatókat. Az 1930-ban megnyílt, Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján, Debrecen városa áldozatvállalásával felépített Déri Múzeum megálmodói kultúrpalotának szánták az épületet, vagyis olyan helynek, ahol ember és kultúra találkozik. Utódaik feladata annak kitalálása, hogy e találkozás egyszerre lehessen élmény és tanulás. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a Déri Múzeum újra a város egyik legfontosabb közösségi tere legyen, ahol nemcsak kultúrák, hanem emberek is találkoznak. |
