|
| | | | Általános információk | | "Felkutatni és egybegyűjteni mindazt, ami történelmi, régészeti, természet- vagy néprajzi tekintetben kiváltképpen Nógrád vármegyére vonatkozik"
Nagy Iván történésznek köszönhetően - múzeumalapítás céljából - létrejött a Nógrád vármegyei Múzeumi Társulat 1891. március 15-én Balassagyarmaton. A 19. század hetvenes éveitől gyors ütemben szaporodó múzeumi társulatok és egyesületek között ez volt a tizenötödik vidéki múzeumalapítási törekvés. Az Alapszabály a Múzeumi Társulat célját így rögzítette: "Felkutatni és egybegyűjteni mindazt, ami történelmi, régészeti, természet- vagy néprajzi tekintetben kiváltképpen Nógrád vármegyére vonatkozik."
A Nógrád vármegyei Múzeumi ajándékozás révén gyarapodott. Az alapítást követő néhány hónap alatt olyan jelentős mennyiségű tárgy gyűlt össze, hogy az azóta lebontott Nemzeti Iskola egyik tágas termében kiállítást rendezhettek.
A nagy mennyiségű tárgy elhelyezésére a Nemzeti Iskola terme egy idő után már nem volt elegendő, 1894-ben tehát átszállították az ún. Gabonyi-féle házba. A termek zsúfoltsága, megosztott elhelyezése a látogatók további fogadását nem tette lehetővé. E kényszerhelyzet rövid időn belül felvetette az új múzeum építésének gondolatát. 1910-ben meghirdették a pályázatot a múzeum építési tervének elkészítésére. A beérkezett 15 pályamunka közül Walder Gyula terveit találták a legjobbnak.
A múzeum építéséhez 1914. március 6-án kezdtek hozzá. Még ez év nyarán megkezdhették az eddig különböző intézményekben őrzött tárgyi gyűjtemény átszállítását. 1914-15 telén laktanyának használták, 1917 nyarán jótékony célú kézimunka kiállítást nyitottak meg, és 1917 őszétől 1925 tavaszáig a hatóságok foglalták le az épületet, kórháznak, csendőrségnek használták. A különböző igénybevétel nem csak az épület állagát rongálta meg, hanem az itt őrzött tárgyi gyűjtemény 80 %-át is elpusztította.
1926 őszén fejeződtek be a tatarozási munkálatok, és indult el újra a tárgygyűjtés, különös tekintettel a néprajzra. A Múzeumi Társulat rendkívüli közgyűlése 1930. szeptember 15-én elhatározta, hogy az alapító iránti tiszteletből az intézménynek a Nógrádvármegyei Nagy Iván Múzeum nevet adja. A múzeum a nyilvánosság előtt 1931. november 29-én nyílt meg. 1936. július 17-én a vallás- és közoktatási miniszter a Nagy Iván Múzeumot közgyűjteménnyé nyilvánította.
1940 után a Közgyűjtemények Országos Felügyelőségétől sorra érkeztek a gyűjtemények összecsomagolását, biztonságos helyre való szállítását sürgető követelések. A múzeum vezetője a szükséges intézkedéseket tudatosan nem hajtotta végre, sőt lehetővé tette, hogy 1944 nyarán német katonák költözzenek az intézménybe. Ezzel a szabadon, a vitrinekben elhelyezett tárgyak sorsa megpecsételődött, a gyűjtemény 90%-a elpusztult, illetve elkallódott.
A háborút követő években Krepuska Gyula és munkatársai öntevékenyen gondozásukba vették a múzeumot. Megkezdték a romok és a szemét eltakarítását, az épület állagának helyreállítását, a megmaradt múzeumi anyag rendezését.
1949-ben Manga János néprajzkutatót kinevezték a múzeum vezetőjévé. Patai Pál ősrégész 1950-ben, Lipthay Béla entomológus 1952-től került Balassagyarmatra. A rendszeres néprajzi munka Manga János kinevezésével indult meg. 1950-ben viseleti tárgyak gyűjtését kezdték meg. Manga János nagy súlyt fektetett a népi hangszerek, a pásztorélet, az ünnepi szokások, a kismesterségek tárgyi anyagának gyűjtésére, emlékanyagának lejegyzésére.
1950-ben államosították a múzeumot, felsőbb rendelkezésre az intézmény nevét Palóc Múzeumra változtatták. 1963. május 1-től került sor a múzeumok decentralizációjára. 1970 nyarán a megyei múzeumi szervezet központja Salgótarjánba került.
Az 1960-as évek óta több neves kutató is itt dolgozott, többek között Flórián Mária, Gádor Judit, Zólyomi József és a még ma is itt dolgozó Kapros Márta, 1986-ban lett a múzeum munkatársa Limbacher Gábor és Lengyel Ágnes. A múzeum fő kutatási területei a népművészet, ezen belül a textil és a viselet, a népi vallásosság, népi írásosság valamint a szokások és hagyományok. A múzeum jelentős néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik, ezen belül kiemelkedik a textil és viselet-, a pásztor-, és a népi vallásosság tárgyi gyűjteménye. A múzeum új kutatási irányvonala a 2001-ben újraindított Palóckutatásban foglal helyet.
(Zólyomi József: A múzeum történetéből) | | | | | MNM Palóc Múzeuma | Balassagyarmat | | Palóc liget 1. | | E-mail: info@palocmuzeum.hu | | Telefon: 06-35-300-168 | | palocmuzeum.hu/ | | Kedvezmények: MÁV-kedvezmény, pedagógus-kedvezmény | | címke: palóc, nógrád megye, múzeum, balassagyarmat | | nyitva tartás megközelítés | | | Megközelítés:
| nyitva tartás megközelítés | | | Hétfő: zárva Kedd: 9 - 16 Szerda: 9 - 16 Csütörtök: 9 - 16 Péntek: 9 - 16 Szombat: 9 - 16 Vasárnap: zárva | | Azokon a napokon, amelyeken a MÖF programok túlnyúlnak a nyitvatartási időn, meghosszabbított nyitvatartással várjuk látaogatóinkat! | | | | | | | A múzeum további programjai | | | SZÁJRÓL SZÁJRA, KÉZRŐL KÉZRE – módszertani nap óvodapedagógusoknak | Lejárt program | Program helyszíne: Balassagyarmat | Program típusa: műhelyfoglalkozás | | A palóc nép által megőrzött évszázados játékkincset szeretnék az óvónénikkel úgy életre kelteni, hogy közben interaktív módon maguk is megismerkedhessenek az azokat létrehozó és éltető világgal, hogy képesek legyenek szervesen beilleszteni pedagógiai gyakorlatukba. Valaha egy gyermek otthon és a családot körülvevő nagyobb közösségben az anyanyelvvel együtt szívhatta magába a saját lelkét tökéletesen kifejező kultúráját. Ma már jóformán semmit nem kapnak őseinktől örökölt hagyományainkból. Rajtunk múlik, hogy olyan együttjátszásokat teremtsünk, amelyben felértékelődik a gyermekek hagyományos kultúrához való kötődése. | | | | | | | | KERÉKPÁRRAL HORPÁCSRA - MIKSZÁTH KÁLMÁN NYOMÁBAN | Lejárt program | Program helyszíne: Balassagyarmat | Program típusa: kirándulás, rendhagyó tárlatvezetés | Regisztráció szükséges! | | A balassagyarmati Kerékpármúzeummal közösen két keréken eredünk Palócföld híres szülöttének: Mikszáth Kálmán, a nagy palóc író nyomába Horpácsra. | | | | | | | | TOLLFOSZTÓ – családi délután | Lejárt program | Program helyszíne: Balassagyarmat | Program típusa: családi program, tematikus foglalkozás | | Ahogy nagyanyáink tették a hosszú őszi-téli estéken tollfosztás közben, mi is együtt múlatjuk az időt. | | | | | | | | ESZEM-ISZOM - A JÓ PALÓCOKKAL – Múzeumpedagógiai foglalkozás | Lejárt program | Program helyszíne: Balassagyarmat | Program típusa: múzeumi foglalkozás | | Kalandjáték, melyben a résztvevők a 19. század végének, 20. század elejének palóc paraszti társadalmával ismerkedhetnek a népi kultúra gasztronómiáján keresztül. | | | | | | | | ÉTKEZÉSTÖRTÉNET – AZ ÓKORTÓL AZ ÚJKORIG | Lejárt program | Program helyszíne: Balassagyarmat | Program típusa: előadás | | Az egyetemes és a magyar történelem keretén keresztül mutatunk be gasztronómiai szokásokat, jellegzetességeket, tendenciákat az ókori nagy civilizációktól kezdve, a középkori feudális viszonyok által nyújtott sajátosságokon át, az újkori társadalmak étkezéskultúrájáig. | | | | | | | | LYUKAS FAZEKAK DOKTORAI – múzeumpedagógiai foglalkozás | Lejárt program | Program helyszíne: Balassagyarmat | Program típusa: múzeumi foglalkozás | | A foglalkozás során a régi paraszti konyhával, konyhai edényekkel ismerkedünk. Megtudjuk, hogy kik voltak azok a mesteremberek, akik agyagból korongolt és égetett edény készítésével foglalkoztak, és kik voltak azok a szorgalmas vándorló iparosok, akik csodát tettek, ha lyukas volt a fazék, a lábos, ha a bögre csorba, hiányos. | | | | | | | | 16+ Íz Feszt – Kóstolj bele! | | | | VENDÉGBARÁTSÁG – interaktív, improvizáció alapú előadás | Lejárt program | Program helyszíne: Balassagyarmat | Program típusa: drámapedagógiai foglalkozás | | „A terített asztal az egyetlen hely, ahol az ember az első órában sohasem unatkozik” Különleges, játékos tréningre hívjuk a középiskolás korosztályt, ahol a színházi improvizáció elveit, eszközeit, készségeit és szemléletét használjuk meghívott drámapedagógusokkal. | | | | | | | |