Sági János volt az az etnográfus, aki megvetette múzeumunk néprajzi gyűjteményének alapjait, s tanulmányain, ismeretterjesztő írásain és fotósorozatain keresztül gondosan megörökítette a népéletet az utókor számára. Elsősorban népművészeti munkákat, pásztorfaragásokat, főzéshez, étkezéshez használt kerámiákat, edényeket, tálakat, illetve céhkorsókat gyűjtött, valamint a szövés-fonás díszesebb eszközeit, kendertörőket, rokkákat, textíliákat. A tárgyak mellett azonban a szokás- és hagyományanyag is érdekelte, hiedelmeket, babonákat is feljegyzett, régészeti ásatásokon is részt vett, 1903-ban megjelent a Balaton írásban és képben сímű 346 oldalas munkája, mely tulajdonképpen az első részletes leírású balatoni útikalauz.