„A lámpás én vagyok. Világítok a sötétségben. Utat mutatok! Nálam nélkül vak a látó is.” Ezekkel a szavakkal indul Gárdonyi Géza A lámpás című önéletrajzi ihletésű regénye.
2013-ban, a Gárdonyi emlékévben, amikor az író születésének 150. évfordulóját ünnepeljük, nem is lehetett volna ennél találóbb címet adni annak az Európában egyedülálló kezdeményezésnek, hogy legyen egy olyan nap, amikor a múzeumok teljes figyelme a pedagógusokra irányul.
2013. október 11-én az ország számos településének múzeumai ugyanazon a napon fordulnak a pedagógusok felé, és tárják ki többségében ingyenesen kapuikat előttük, hogy színesebbnél színesebb szakmai és szórakoztató programokkal csalogassa be őket.
A múzeumok ötlettára kifogyhatatlannak látszik. Sokan szerveznek „fordított” napot, amikor a pedagógusok a diákok bőrébe bújva vesznek részt egy különleges múzeumpedagógiai foglalkozáson (például Duna Múzeum Esztergom, Hajósi Barokk Kastély, Hajós, Bihari Múzeum Berettyóújfalu, Szépművészeti Múzeum Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum Budapest, Hetedhét Játékmúzeum Székesfehérvár, stb.)
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazi különlegességet tartogat erre az estére a pedagógusoknak: Rendhagyó családlátogatásra hívja a pedagógusokat, akik az üzenő füzet útmutatásait követve járnak házról-házra a Skanzenben. Élethelyzeteket modelleznek, melyek ismerősek mai életünkből is. A felvetődő kérdések, problémák megbeszélésére két lehetőséget is kínálnak, a fogadó órát és a záró szülői értekezletet.
Többen kihasználják az alkalmat arra, hogy megismerjék a pedagógusok igényeit, elvárásait a múzeumokkal szemben, remélve, hogy ez a párbeszéd egy hosszú távú együttműködés kezdetét jelentheti. Erre jó példa a budapesti Műcsarnok, ahol Kívánságműsor címmel pedagógiai fórumot szerveznek abból a célból, hogy a tanárok, a meghívott szakemberek és a múzeum munkatársai közösen találjanak ki olyan múzeumpedagógiai foglalkozásokat, amelyek a kortárs képzőművészet segítségével dolgoznak fel egy-egy tanmenetben szereplő témát, tananyagot.
Sokan szakmai oldalról próbálják a pedagógusok érdeklődését felkelteni: neves szakemberek közreműködésével érdekes előadásokat tartanak – ezzel mintegy konferencia jelleget adva az eseménynek. (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Néprajzi Múzeum, Holokauszt Emlékközpont Budapest, Palóc Múzeum Balassagyarmat, stb.)
Vannak múzeumok, akik a mából kilépve a jövő felé tekintenek. Az OFI - Pedagógiai Könyvtár és Múzeum a jövő pedagógusait szólítja meg a „Tanárjelöltek éjszakájával” az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karával együttműködve.
A létavértesi Rozsnyai Gyűjtemény is a jövő felé kacsingat, de más megközelítésben, mint a Pedagógiai Múzeum. Ők a múltat próbálják átmenteni a jövő generációja számára. Közös nosztalgiázásra hívják a lakosságot, hogy mindenki megoszthassa a régi tanítókról őrzött emlékeit. A visszaemlékezéseket rögzítik, majd archiválják. A felgyűjtött adatokból "Tanárportrék" címen ismeretterjesztő cikksorozat készül, megemlékezve a régi nagy tanáregyéniségekről.
Arra is vannak törekvések, hogy bemutassák, a múzeumot olyan tantárgyak oktatásához is lehet használni, amelyekre eddig kevesen gondoltak: ilyen az idegen nyelv oktatása (pl. Szépművészeti Múzeum - angol tanárok), vagy az ének (Bihari Múzeum: Énektanárok Éjszakája). A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum munkatársai egy kísérleti vártan során külső szakértők bevonásával bebizonyítják, hogy múzeumba nemcsak a történelem óra idején érdemes ellátogatni. A kiállítóterek laboratóriummá alakulnak, ahol a főszerepet a fizika, a kémia viszi matematikával fűszerezve.
Elindultak olyan kezdeményezések is, ahol a helyi civil szervezetekkel, egyesületekkel, önkormányzattal, helyi iskolákkal összefogva szervezték meg a programot, ezzel is aláhúzva a rendezvény fontosságát (pl. Csabagyöngye Kulturális Központ Munkácsy Emlékháza Békéscsabán, Bányászati Kiállítóhely Salgótarján).
Bár legtöbb helyen a Tanárok Éjszakája velejárójaként némi harapnivalóval is kedveskednek a pedagógusoknak, van olyan múzeum is, ahol kifejezetten a kulináris élvezet áll a középpontban. Marcaliban például egy 19. század óta elterjedt szép hagyományt, a Kossuth-vacsorát elevenítették fel ezen az estén, és terített asztallal várják a Marcali Múzeumban a pedagógusokat.
A Tanárok Éjszakája programokon való részvétel legtöbb esetben regisztrációhoz kötött, ezért érdemes minél előbb kiválasztani a legcsábítóbbat!
A szervezők hisznek abban, hogy folytatásra méltó ez a kezdeményezés, és a múzeumok nem csak a Gárdonyi emlékévben tüntetik ki megkülönböztetett figyelmükkel a pedagógusokat, akik mindig is lámpások lesznek a jövő generációi számára.
További információk a teljes programkínálatról itt érhetők el, a Tanárok Éjszakája koncepciójáról és a külföldi párhuzamokról szóló sajtóanyag pedig itt olvasható.