Sokáig gyalog tették meg az utat, majd a közlekedés fejlődésével fontos szerepet kaptak a zarándokvonatok is. Mindez lehetőséget is adott arra, hogy a zarándokok távolabbi helyekre is eljuthassanak, a korábbi motivációk kiegészültek a világlátás, vagyis a kirándulás iránti vággyal. Bálint Sándor egyik fő kutatási területe a búcsújárás volt, kutatásai, személyes tapasztalatai révén a téma megkerülhetetlen szakértőjévé vált. A zarándokok vendégül látása többnyire éveken keresztül ugyanazoknál a családoknál történt, amelyekből életre szóló barátságok is szövődhettek. A külföldre utazó zarándok étkeztetését már gyakran a vendéglátóhelyek látták el, ahol az utazó gyakran először találkozott az adott ország konyhájával. Hogyan fogadták a szegediek a búcsúba hazatérő családtagokat, ismerősöket? Mik voltak a lacikonyhák? Mit vittek magukkal a hosszú zarándokútra és miket hoztak haza búcsúfiaként? Az előadás ezeket és ezekhez hasonló a kérdéseket járja körül.

felnőttek, fiatalok, nyugdíjasok